Nem oly rég valaki azt mondta, hogy hangüzenetbe küldtél nekem egy verset. Nem emlékeztem. Én meghallgatni nem akartam a hangom, ezért Ő volt oly kedves és legépelte. 

Megmutatom. - ez is én vagyok... 

Vers címe: Üres 

Lelki bántalmazás nagyon fájdalmas.

Nincsenek szavak

Nincsenek.

Intelmek hada

Marhaságnak hatnak.

Nem vagy már kisgyerek

Nem lehetsz hitetlen

Nem bánthatsz, gyötörhetsz

Szerethetsz, kedvelhetsz

Holnap meg elvetlek.

Elveszem, megveszem elteszem, meglepem.

Nem értem mi okozza "Nem tehetek róla"?

Ki tudja korrigálni befolyásolni változtatni figyelni, életben meglelni a legszebb érzelmet a szeretetet?

Kell?

Használd, fogadd el,örülj, nevess fel

Nem kell? engedd el, dobd el és ne keress fel.

Légy következetes és ne rombolj inkább dorombolj

Jobb a gyötrelem, mint a szívből jövő emberi szeretet?

Mi vagy Te? Kinzó ördög?, ki bánt, átvág azt tesz amit más úgy sem lát

Nem tudhatom, hisz nem látom, álmodból, napodból mi valós ám.

Hittem, hiszek és fogom is tenni

Mert az ember ember és nem lehet mindenki eszement esztelen elveszett gyötrelem!

Legszebb lehet, hogy csak nekem legszebb Neked fájó, kínzó kelengye.

De!

Egyszer elveszed élvezed

Aztán! teper a lepel, amellyel megvezetsz.

Ember vagyok? Barátod? Fontos vagy csak egy szám a tárból?

Nincsenek már bennem szavak Sőt, már fájdalom sem kapar.

Üres, lég üres tér megfoghatatlan értelem érzelem, melyen lenyom az összes idegrendszerem.

Elveszett gyötrelem Vagy kell a szeretet???

Barátként, baráttal, nem csókkal és lelki társsal. Csak egy egyszerű viszonnyal ha baj van Baj van? Jobb a gyötrelem Mint a szívből jövő emberi szeretet?